Segítség, átvertek az interneten!
► A Blikk új videósorozatából megtudhatja, hogyan védheti magát a netes szélhámosoktól
Ma már sokkal jobban kell tartanunk attól, hogy az adataink rossz kezekbe kerülnek, mint hogy valaki ellopja a pénztárcánkat a zsebünkből. Ahogy gyermekként meg kellett tanulnunk, hogy körülnézünk az úton, mielőtt a zebrára lépünk, most meg kell tanulnunk a biztonságos magatartást az online térben. A Blikk és a CIB Bank összefogásában készült Segítség,
átvertek az interneten! című videósorozat ebben segíthet. A kisfilmek elkészítése során ugyanis olyan áldozatokkal beszélgettünk, akiket online csalók vertek át. A sémák bemutatásán túl az egyes epizódokban szakértők is megszólalnak, akik közérthetően adják át azokat az információkat, amelyek ismeretében biztonságosabb lehet az internetezés.
Csak egy szőnyeget akart eladni
Videósorozatunk első főszereplője Krisztina, akit tavaly nyáron húztak csőbe a csalók. Az ügy úgy indult, hogy a gyermeke arra kérte, cseréljék le a szobájában a szőnyeget. Az édesanya a régit meghirdette az interneten eladásra, és 24 órán belül jelentkezett is egy vevő.
– A beszélgetés végén mondta, hogy szeretné megvenni a szőnyeget, de nem tudja a vállára fölcsapni, és küldene érte egy futárcéget – kezdte a történetét Krisztina.
Nem sokkal később kapott is egy e-mailt a GLS-éhez hasonlító címről, de az édesanya nem tudott belépni a rendszerbe, mert valami elakadás volt, amit jelzett is a vevőnek. A csaló másnap azt írta, hogy mindjárt kap egy másik e-mailt, ebben azonban már azt kérték, hogy a netbank felületére lépjen be.
– Megmondom őszintén, hogy itt voltam elképesztően naiv, mert a csapból is az folyik, hogy a kártyád adatait ne szolgáltasd ki.
Arra azonban nem gondolt, hogy a netbank felületére is csak saját applikáción keresztül szabad belépni. Pár perc elteltével már le is vontak tőle másfél millió forintot. Bár azonnal felvette a kapcsolatot a bankjával, amíg telefonált, a csalók újabb másfél milliótól szabadították meg. Krisztina a rendőrségre ment, és feljelentést tett. Ezután sokáig nem tudott semmit arról, hogyan áll az ügye – kivéve, hogy a bankja értesítette, nem érzik felelősnek magukat a történtekért –, végül azonban mégis szerencséje volt. A rendőrség hívta a jó hírrel, hogy megvan a pénz.
Visszaküldték arról a számláról, amelyre korábban jogtalanul átutalták.
Mit mondanak a szakértők?
A videóban az eset kapcsán több szakértő is megszólalt. Bártfai Gábor, a CIB bank információbiztonsági vezetője elmondta többek között azt, hogy a történet a csalók egyik bevált módszerének tipikus példája: olyan adathalász webhelyre navigálnak, amely megjelenésében nagyon hasonlít az áldozatok netbankos felületére. Ha itt valaki megadja a hitelesítő adatait, akkor azok egyenesen a csalók kezébe kerülnek – magyarázta.
Az adathalász linkek a hamis banki belépőoldal mellett valamilyen álfutárcéghez is vezethetnek – tette hozzá Forgó Mónika, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet szakértője. – Ami mindkettőben közös, hogy a megjelenő felületen bankkártyaadatokat kérnek.
Oláh-Paulon László, az ORFK bűnmegelőzési osztályvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy érdemes mindig gondosan ellenőrizni a webés az e-mail-címeket, sms esetén a küldő telefonszámát. Aki pedig csalás áldozatává vált, azonnal, késlekedés nélkül jelentse az esetet a bankjánál, utána pedig tegyen feljelentést a rendőrségen!
Tudjon meg még többet
Krisztina történetét a Blikk TV YouTube-csatornán és a Blikk. hu weboldalon ismerhetik meg részletesebben olvasóink. Itt a szakértőktől is hallhatnak még számos további érdekes és hasznos észrevételt, valamint jó tanácsot arra vonatkozóan, hogyan lehet megelőzni a hasonló átveréseket, illetve mit kell tenni, ha mégis megtörténik a baj.
A Segítség, átvertek az interneten! további részeit keresse a következő hetekben a Blikk TV-n és a Blikk.hu-n!