Osztatlan közös tulajdon: vegyük vagy ne vegyük?

„ „Tisztelt Ügyvéd Úr! Pest megyében tervezünk egy ikerházat venni, de mostanáig csak olyan lehetőségeket találtunk, ahol a kinézett ingatlan osztatlan közös tulajdonban van és csak valamilyen ilyen-olyan használati megállapodás van a szomszéddal. De egy ilyen szerződés végső soron csak egy papír, amit megszeghet. Így meg félünk megvenni a házat. Ön szerint is kockázatos ez?

Kedves Olvasó! Én úgy gondolom, hogy megvenni egy ikerházat, ahol a közös tulajdonú ingatlan kapcsán a használat megosztását kizárólag csak egy szerződés biztosítja, ugyanolyan kockázatos, mint bármilyen más szerződésbe jogutódként bekerülni, amely kötelmet nyilván a másik fél megszeghet. Az biztos, hogy bármilyen adásvétel előtt érdemes ügyvédet megbízni azzal, hogy nézze meg a kinézett ingatlan jogi hátterét és azt, hogy mennyire tűnik alaposnak, kiforrottnak a használati megosztás rendjét tartalmazó szerződés. Talán hasznos újdonság lesz, hogy hamarosan az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyezhetővé válik a közös tulajdon használatára vonatkozó jog. Az 2021-es, az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény 2024. február 1. napján hatályba lépő végrehajtási rendelete szerint a termőföldnek minősülő ingatlanok kivételével úgynevezett közös tulajdon használatára vonatkozó jogot lehet majd bejegyezni közös tulajdonban álló egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára vagy társasházi ingatlanra – az ingatlan természetben meghatározott vagy területnagyságban kifejezett részére. Ami a mostanában olyan divatos, a hirdetésekben „ügyvédi megosztásosként” szereplő és ezért olcsóbb lakások esetében is érdekes lehet. A közös tulajdonban álló egész ingatlan használatára vonatkozó jog bejegyzését a tulajdonostársak közösen kérhetik, a társasházi közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyzését a társasház közös képviselője is kérheti. A bejegyzésben fel kell majd tüntetni, hogy a közös tulajdon használatára vonatkozó megosztás térbeli vagy időbeli, valamint fel kell tüntetni a használati jog létrejöttének alapjául szolgáló okiratot. (A szerkesztő megjegyzése: A tapasztalat az, hogy ezek az ingatlanok nem annyival olcsóbbak, mint amennyi bosszúsággal, esetleg évekig tartó pereskedéssel, idegeskedéssel járhatnak a kényszerű együttélés során. Ma már a lakás egy jövedelemből élő átlagembernek egy vagyon. Miért vennének maguknak bosszúságot? Keressenek inkább önálló ingatlant!)