Nyirokrendszer: a szervezet nagytakarítója
Míg a vérkeringéssel többé-kevésbé tisztában vagyunk, addig a nyirokkeringésről úgy általában szinte semmit sem tudunk. Pedig borzasztóan fontos a szerepe: a szervezet nagytakarítója. Ahogy általában a takarításnak sincs túl nagy presztízse, úgy a nyirokr
Anyirokrendszer valójában a nem kevésbé bonyolult immunrendszer részét képezi, és keresztül-kasul behálózza egész testünket. Fő feladata a betegségek (köztük a daganatos betegségek) elleni védekezés. Egy, a vérkeringéshez hasonlóan az egész szervezetünket átfogó erek rendszere. A nyirokerekben kering a nyirokfolyadék, az ún. limfa. Vizet, sókat, aminosavakat, hormonokat, bomlástermékeket, sejttörmelékeket tartalmaz, illetve az immunvédelemért felelős nyiroksejteket, limfocitákat.
A behálózott szervezet
A nyirokerek a háló szemeihez hasonló nyirokcsomókban futnak össze, ahol az ott már tömegesen előforduló limfociták szűrik ki a fertőző mikroorganizmusokat, a baktériumokat, vírusokat, daganatos sejteket. Ezzel gátolják meg, hogy a fertőzés szétterjedjen a szervezetben.
Ezt a műveletet olykor egészen látványosan teljesíti a nyirokrendszer. Például amikor mandulagyulladás esetén a nyaki nyirokcsomók csapdába gyűjtik a kórokozókat, és megduzzadnak. Ezért tapintja meg az orvos a nyakunkat, amikor torokfájásos tünetekkel felkeressük.
A nyirokfolyadék végül a vénás keringésbe, a vérbe ürül. Naponta kb. három-négy liter nyirok keletkezik a szervezetben, és végzi munkáját a nyirokrendszer – szakadatlanul.
A csomók, ha begyulladnak
A csomók megnagyobbodása, gyulladása gyakran kialakulhat. Ha a szájon vagy valamilyen sérülésen keresztül bejutott baktériumok és vírusok felszaporodnak, a nyirokcsomóban lévő limfociták száma is megsokszorozódik, hogy minél sikeresebben pusztíthassák a betolakodókat.
A nyirokcsomók általában ott növekednek meg, amelynek környékén éppen egy fertőzés zajlik. A torok, fül gyulladásos folyamatait a nyaki nyirokcsomók duzzanata kíséri, ezt észlelhetjük a leggyakrabban.
Teendő nincs vele. A vírusfertőzés lecsengése után a nyirokcsomó-duzzanat fokozatosan, bár a megnagyobbodásához képest lassúbb ütemben (2-4 hét alatt) csökken, majd megszűnik.
Limfödéma – felduzzad
A test valamely területének a duzzanata azt jelzi, hogy az adott területről a nyirokfolyadék elszállítása nem tökéletes, ott a nyirok felszaporodik a szövetek közötti térben, és ez okoz duzzanatot. Leginkább más betegségek következményeként alakul ki. Ez lehet trauma, műtét utáni állapot, krónikus vénás elégtelenség, szívelégtelenség, sugárkezelés.
Nem csak esztétikailag problémás. Azért kell kezelni, mert következménye súlyos, visszafordíthatatlan elváltozás lehet.
Terápiája a nyirokmasszázs vagy drenázs, amit szakképzett nővér vagy gyógytornász végez.
LIMFÓMA, A DAGANAT A nyirokmirigyráknak több fajtája létezik. A két legelterjedtebbről sajnos gyakran hallani: a Hodgkin- és a non-Hodgkinkór. Előbbi fiatalkorban a leggyakoribb, nagyjából 15–34 éves kor között, majd később, 55 év fölött. A non-Hodgkin viszont általában idősebb korban, 65 felett alakul ki.
Férfiaknál gyakoribb, mint nőknél. Ahogy a legtöbb rákfajta esetében, itt sem lehet tudni pontosan, hogy mi váltja ki. Rizikófaktorként emlegetnek bizonyos fertőzéseket, az immunrendszert legyengítő betegségeket. Általában kimondható, hogy akinek védekező rendszere legyengült, nagyobb valószínűséggel betegszik meg limfómában.
Kiszűrni nem lehet
Egyes egyéb rákfajtákkal szemben szűrése nem lehetséges, de bizonyos elváltozások utalhatnak rá:
fájdalmatlan, nem múló nyirokcsomó-duzzanatok főleg a nyaki, hónalji, lágyéki területen, indokolatlan fogyás, bőrviszketés, nehéz légzés.
A nyirokcsomó-duzzanatok általában gyorsan nőnek. Megjelenhet még vissza-visszatérő, megmagyarázhatatlan láz, éjszakai izzadás, fáradékonyság, étvágytalanság, köhögés is.
Ha a limfóma a gyomorban vagy a belekben alakul ki, értelemszerűen hasi fájdalmak, emésztési zavarok, hasmenés kíséri. A betegség előrehaladásával a szervezet egyre kevésbé képes más fertőzésekkel megküzdeni.
Persze ezek a tünetek nem egyértelműek, akár influenzára is utalhatnak. De mert minden daganatos betegségnél a hamarabb megkezdett kezelés jobb eséllyel kecsegtet, nem érdemes hezitálni. Ha a nyirokcsomó duzzanatok két hét alatt sem húzódnak vissza, vagy más tünetek is vannak, fel kell keresni a háziorvost. Vérkép, röntgen, ultrahang, izotópvizsgálatok, esetleg biopszia segít eldönteni a kérdést.
Ha a legrosszabb beigazolódik, kezelési terv alapján megkezdődik a terápia. Ma már gyakran egészítik ki a kemoterápiát célzott daganatellenes kezeléssel, sőt néha ez utóbbi önmagában is elegendő lehet. Mivel minden eset más, a kezelési protokollok sem azonosak.