Ha nem tetszik, húzzál el...
Balatonra jobbára nyaralni megyünk. Pedig KözépEurópa legnagyobb sekély vizű tava és környéke minden évszakban kínál érdekes látnivalókat.
– Elégedett vagyok a saját rántott húsommal meg a rámennel is. Ez a rámen egy év, nyolc hónapig alakult. A gasztroblogger Jókuti Andrással voltunk Japánban, csak tátottuk a szánkat, hogy ki ez a srác, hogy ennyi helyet ismer és ilyen respektje van. Ott kóstoltam ezt a fajta ráment. Kísérleteztem és csináltam egyet, aminél meg voltam nyugodva, hogy jó. Szóltam Andrásnak – mondta, hogy ez nem az. Ezután minden két hétben csináltam egy ráment, és végül tavaly májusban azt mondta: „most állj meg, ez 95 százalékban ott van". Odakint pácolt tarjával adják, itt mindenki húzta a száját, hogy zsíros, kezdtem csirkemellel, amit utálok, és akkor mondta András: miért nem adod rántott hússal? Hát itt a rántott hús, ki van klopfolva, pont jó lesz a rámenbe. Kérdezik, miért rakok bele sárgadinnyét. Azért, mert jól néz ki, és kint is raknak bele hasonlót. New Yorkban van egy rámenező az Iván Rámen, egy orosz zsidó gyerek csinálja, aki japán nőt vett feleségül. Tokióban csinált egy rámenezőt, és belekerült a város tíz legjobbja közé. Ez olyan, tudod, mint a Jjóistennél a hetedik csoda: elképzelhetetlen. 15 év múlva visszament New Yorkba, ott is csinált egy rámenezőt. Jött egy vendég és mondta, Tokióban nem ilyen a rámen, és akkor Iván azt mondta, hogy húzzál vissza Tokióba, ez az én rámenem, ha nem tetszik, mehetsz. Ez azóta a Szél Tominál is, nálam is alaptörténet. Csinált egyszer halászlét, megkóstoltam és kezdtem mondani a véleményem, de Tomi megelőzött: ez az én halászlém, ha tetszik, tetszik, ha nem, nem... Hát ez ilyen.
Kirándulásra, túrázásra, műemlékek felfedezésére az északi part ajánlható, a déli inkább az üdülni, pihenni vágyók célpontja. Mondhatni, a kettő között ott van Tihany.
Jelképe az apátság, két fehér tornya a Balaton déli partjáról is látható. 1055-ben I. András király itt építtette meg a királyi család temetkezőhelyét, és fölötte monostort alapított, amelybe bencés szerzeteseket telepített. A török háborúk idején várrá alakították, amely a XVIII. században barokk stílusban újjáépült.
Ma is a bencés szerzeteseké az apátság, ők a Bencés Apátsági Múzeum fenntartói is, melyben időszakos kiállítások is láthatók. Roppant érdekes egy séta az altemplomban/kriptában, az egykori temetkezőhelyen. Interaktív kiállításon lehet megismerkedni az apátság részletes történetével, a latin nyelvű Tihanyi Alapítólevél másolatával és az abban fellelhető első magyar nyelvemlékekkel. A templom szép orgonáján időről időre nagyszerű koncerteket is tartanak. (https://tihanyiapatsag.hu)
Kisebb tavak a nagy tóban
A tóba benyúló félsziget számos felfedeznivalót rejteget. Ilyen például a Balaton vízszintjénél magasabban fekvő két tó. A Belsőtó a horgászok kedvelt helye, a Külső-tó pedig a madarászoké: rengeteg vízimadár él benne és a környékén. A Belső-tóhoz közel hazánkban egyedülálló természeti jelenséget figyelhetünk meg egy 9 km-es körtúra során. A vulkáni utótevékenység maradványa a több mint száz gejzírkúp, nem is csoda, hogy a Tihanyi-félszigetet 1952-ben – Magyarországon elsőként – tájvédelmi körzetté nyilvánították. A legismertebb és legszebb gejzírkúp az Aranyház, amely a rajta megtelepedett sárgás zuzmókról kapta a nevét.
Illatos mezők
A Belső-tó partján sétálgatva feltétlenül érdemes felkeresni a Levendula házat (címe: Major u. 67.), amely nevével ellentétben nem kizárólag a levenduláról szól, hanem inkább a környék és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park jellegzetességeit mutatja be. Emellett remek programokat kínálnak az egész családnak, számtalan játékkal várják a kicsiket, míg a szülők a Balaton kialakulásáról, a fortyogó vulkánokról és persze magáról a levenduláról szerezhetnek ismereteket.
A híres tihanyi levendulamezőket a nyár elején érdemes felkeresni, amikor teljes pompájában csodálható meg a lila virágok mezeje, mely alkalomból fesztivált is rendeznek.
(https://levendulafesztival.hu)
Remeték telepe
Érdekes és Közép-Európában egyedülálló, viszonylag épségben fennmaradt remetetelepet is felfedezhetünk a félszigeten. A tihanyi Óvár északi, 20-30 méteres meredek bazalttufa falába faragott barlangszerű mélyedéseket barátlakásoknak nevezik, és I. András korában alakították ki a szerzeteseknek. Mára már csak három maradt fenn megtekinthető állapotban, a ’ 80-as években még hét volt belőlük. A barátlakások a kikötőből érhetők el, tábla is jelzi az irányt. Az első helyiség a legfontosabb, itt egy megemelt szentélyt és egy kőoltárt is látni.
A néprajz iránt érdeklődőknek két tájházat ajánlunk, a Parasztgazda Házat és a Halászcéh Házat. A nemrégiben felújított házak közül az elsőben egy korabeli parasztgazda életkörülményeiről, jellegzetes berendezési tárgyairól tudhatunk meg többet, míg a Halászcéh Házban a környékbeli halászok egykori és mai eszközeiről. (Cím: Pisky sétány 12, a belépés ingyenes.)