Böjtölni egészséges, mégsem szabad mindenkinek!
A közeledő húsvéti ünnepek zárják majd le a böjt időszakát. A hagyomány szerint nagyszombaton, március 30-án zárul a farsang végén elkezdődött böjti időszak. A böjt nem csak a keresztény vallás hagyatéka. Ma már az egészséges életmód egyik kelléke is.
Aböjt lényege a lemondás valamilyen étel- vagy italféleségről , illetve – és ez a része mára inkább elavultnak tekinthető – tartózkodás valamely tevékenységtől. A vallási böjtök szabályai pontosan és szigorúan rögzítettek. Ezzel ellentétben az egészséget védő, a testsúlyt csökkentő, a méregtelenítő-tisztulási célú böjtök előírásai egymástól jelentősen eltérnek, és egészen szélsőséges változatai is ismeretesek.
A léböjt például folyékony nyers étrendet jelent, rendszerint csak víz, nyers gyümölcsök és zöldségek kipréselt levének fogyasztását.
Az időszakos böjtök
Népszerűségük miatt sok kutatás zajlott és zajlik az egészséget támogató böjtökkel kapcsolatban, és ezek alapján nagyon úgy tűnik, hogy legegészségesebb az időszakos vagy szakaszos böjt. Ennek fő szabálya, hogy bizonyos időintervallumokban, csak bizonyos időablakokban veszünk bizonyos ételeket magunkhoz.
Ne ész nélkül
A böjtölést mellesleg évezredek(!) óta gyógyításra, az erőnlét javítására, a szervezet regenerálására, illetve az elme tisztítására javasolják a különböző kultúrák.
Ezzel szemben a böjtölés összes vadhajtása – a nulla kalóriástól a mindössze néhány százra lenyomott kalóriatartalomig – mind rendkívül káros lehet az egészségre.
Természetesen egészséges ember szinte bármikor belevághat egy böjtbe, a betegek ezt mindig szigorúan csak a kezelőorvos tudtával tehetik meg. Nem véletlen, hogy a legszigorúbb vallási böjtök alól is felmentést kapnak a gyerekek, a terhesek és a betegek. Valójában nem jó, ha valaki belekezd a saját szakállára, mert akár a szedett gyógyszerek hatása is módosulhat az étkezésmegvonás miatt, vagy éppen a gyógyuláshoz szükséges kalóriák fognak hiányozni a szervezetének.
Kétségtelen előnyök
A kutatási eredmények szerint a helyesen végrehajtott szakaszos böjtölésnek nem kevés előnye van.
Csökkenti a vérnyomást
A koplalás rendszerint csökkenti a vérnyomást. Megfigyelték, hogy egy hosszabb ideig tartó böjt alatt általában alacsonyabb a vérnyomás. Viszont a böjt után szinte biztosan visszaáll az eredeti érték.
Alacsonyabb a koleszterinszint Nem teljesen egyértelmű, hogy miért, de böjtölés hatására az LDL, azaz a rossz koleszterinszint csökken. Ez a koleszterin felelős az artériákban lerakódó
Cukorbetegek csakis kezelőorvosuk, diabetológusuk jóváhagyásával hagyhatnak ki étkezéseket!
plakkokért. Érdekes, hogy a HDLre, azaz a jó koleszterinszintre a böjtölésnek nincsen hatása. Javuló agyi funkciók
Egyelőre még csak patkánykísérletekben igazolták, hogy a böjt hatására javultak a kognitív funkciók. A kutatók mostanában azt vizsgálják ezerrel, hogy vajon az Alzheimer- és/vagy Parkinsonkórral diagnosztizált betegek esetében is érvényesül-e ilyen hatás. Javítja az inzulinválaszt
Azt viszont már humán kísérletekkel igazolták, hogy a 2-es típusú cukorbetegek és inzulinrezisztenciával küzdők szervezetében az inzulin jobban hasznosul – a böjt hatására. Végeredményben az inzulin az a hormon, amely a vércukorszintet csökkenti azáltal, hogy a sejteket cukorfelvételre utasítja.
Jobb életkilátások
Pontosan még nem tisztázott az oka, de nagyon úgy tűnik, hogy a koplalás növeli a várható élettartamot. Valószínűleg a háttérben az áll, hogy az éhezés miatt nő a sejtek megújulási képessége, lelassul az öregedés. Állatkísérletekben egyértelműen bizonyítani lehetett, hogy az alacsony kalóriatartalmú táplálkozás mellett az állatok tovább éltek, mint azok, amelyek annyit ettek, amennyit akartak.
Erősíti az immunrendszert
Úgy tűnik, hogy a böjtölés serkenti az immunrendszer működését. Egyelőre csak kisebb mintákon igazolódott be, hogy a szervezet védekező mechanizmusát alkotó fehérvérsejtek termelődése a böjtölés hatására növekedett. Csökkenti a testsúlyt
Habár a szakemberek sosem javasolják kifejezetten testsúlycsökkentés céljából a böjtölést, ezt a (legismertebb) hatását nagy előszeretettel használják ki a fogyókúrázók.
Erősíti az emésztőrendszert
A böjtölés egy kis pihenőidőt biztosít az emésztőszervek számára. A máj, a hasnyálmirigy, az epe kis időre felszabadulnak a munka alól.
Szebbé teszi a bőrt
Miután közismert, hogy a rossz, egészségtelen étrend hatására aknék és pattanások alakulnak ki, nyilván a böjt hatására számolhatunk ennek fordítottjával.
Kétségbe nem vonható hátrányok
Éhséget, étkezés utáni vágyat generál
Hosszabb távon ez pedig számos bajhoz vezethet, amit magyarázni sem szükséges.
Fejfájás, szédülés
Az első napokra általában jellemző, szerencsére enyhe. Az ala
csony vércukorszint és a koffeinmegvonás miatt is jelentkezhet. Avagy a dehidratáltság miatt. Ezért böjtöléskor is inni kell. A „kötelező” penzum ilyenkor is a napi 2,5 liter folyadék.
Emésztési problémák
Főleg hasmenés, hányinger, felfúvódás szokott jelentkezni. Ha nagyobb kalóriasűrűségű, rostokban gazdag ételeket eszik a nem böjtös szakaszban, ezek kivédhetők.
Hangulati zavarok, ingerlékenység
Az alacsony vércukorszint az oka, de teljesen emberi, hogy az ételmegvonás idegessé tehet bárkit. Fáradtság, csökkenő energiaszint
Részletes magyarázatot ez a jelenség sem igényel. A lecsökkent vércukorszintnek is tulajdonítható, hogy enerváltnak érzi magát főleg a böjt kezdetén. Idővel ez enyhül.
Rossz lehelet
Oka a nyálképződés csökkenése, és a ketózis, azaz a zsírok lebontásakor felszabaduló vegyületek, amihez a dehidratáltság is hozzájárul.
Alvászavarok
Sokaknál jelentkező kellemetlenség: nehezen alszanak el vagy nem tudják átaludni az éjszakát.