Ugyan, csak egy szúnyog!
Általánosságban semmilyen bőrsérülést nem szabad elhanyagolni, márpedig a nyári balesetek legtöbbje ilyenolyan bőrsérüléssel jár. A rovarcsípések általában nem jelentenek komolyabb problémát (ám annál kellemetlenebbek…), de bizony van, hogy fel kell keresni az orvost.
A nyárnak, úgy tűnik, el- és kikerülhetetlen kellemetlenségei a rovarcsípések. Egyes rovarok szúrásukkal juttatnak baktériumokat, vírusokat, és igen, mérgeket szervezetünkbe is. Még ha nem is komolyabb méregről van szó, az a méreg, amit a szúrásuk miatt érzünk, az is éppen elég. Rovarriasztóval megpróbálhatjuk távol tartani e szurkászokat, de az eredmény sajnos sosem 100%-os.
Mikor kell a csípést megmutatni az orvosnak?
Méh – ha allergiás reakció lép fel (viszketés, csalánkiütés, ödémásodás, orrfolyás, nehézlégzés).
Darázs – ha a csípés helye nagyon felduzzadt és nem reagál a hűsítő gélekre. Az ajkat, nyelvet ért csípésnél, az esetleges légzési problémák miatt nincs idő mérlegelésre, késlekedni sem szabad!
Bolha – ha csípése nyomán csalánkiütés jelentkezik. Éppen nemrégiben számos európai fővárosból jelentették, hogy elszaporodtak a nehezen kiirtható ágyi poloskák.
Szúnyog – ha komolyabb allergiás reakció (torokduzzanat, csalánkiütés, nehézlégzés) lép fel. A Magyarországon őshonos fajok általában nem veszélyesek,
de a messzi távolból ideszármazott, behurcolt ún. invazív fajok annál inkább, mert komoly, nálunk jószerivel ismeretlen trópusi betegségeket terjeszthetnek: nyugat-nílusi lázat, japán encephalitist, zika-lázat, szívférgességet stb. Szerencsére ma még kevés van belőlük Magyarországon.
Kullancs
– ha a csípés helyén, akár napokkal, hetekkel később kokárdaszerű pirosodás keletkezik, illetve ha influenzaszerű tünetek jelentkeznek.
A kullancs csípéséről csak utólag derül ki, hogy veszélyes. Mert nem a csípés, hanem a fertőzött kullancs által terjesztett súlyos betegség a gond.