Csak a gödi vizet szerette KINCSEM, A CSODALÓ
150 éve született a legyőzhetetlen magyar kanca, amely mind A többszöri súlytöbblete ellenére sem tudták megszorongatni
Kettő, kilenc, tizenegy, azaz Sóhaj, Szobaasszony, Fárosz – hadarja sok, a lósportban amúgy járatlan filmkedvelő is Koltai Róbert „Sose halunk meg” című produkciója után a nyerő hármasbefutót. Írásunk hőse, az 1874. március 17-én, azaz éppen ma 150 esztendeje született, s mind az 54 versenyén győztes Kincsem annyival jobb volt társainál, hogy több futásán nem lehetett fogadni rá, hanem csak a második kilétére! Pedig mindent megtettek, hogy elvegyék veretlenségét… Hét éve szintén egy film ismertette meg (újra) a honi közönséggel Kincsemet, még inkább gazdáját, Blaskovich Ernőt. Aki a mozival ellentétben léha és kicsapongó sem volt, sőt remekül gazdálkodott. 1876ban, kétéves korában kapta tőle a nevét a ló, „Kincsem”. Szó se róla, telitalálat lett! A rá fogadóknak és neki is rengeteg pénzt hozott. Kincsem eleinte a gazdája birtokán, Tápiószentmártonban élt, ahol ma is őrzik az annak idején Csodaló, Csodakanca, Wunderstute, vagy éppen Miracle Mare néven is emlegetett verhetetlen kanca emlékét. A lovasparkban láthatjuk az újjáépített istállót, amelyben a legenda szerint felcseperedett, de ott az Attila-domb, amely körül az első edzéseit végezte. Hogy a településen büszkék a lóhoz való kötődésre, mi sem jelzi jobban, mint hogy több szolgáltatóegység, lángosozó, ABC, áruház, csempebolt is a Kincsem nevet viseli. A világhírűvé vált állat igazi tréningjei azonban Gödön zajlottak, ahol edzője, Robert Hesp különféle edzőpályákat alakított ki a Blaskovich család lovainak.
Kincsem – akinek csontváza a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban van kiállítva – szenzációs pályafutásának emlékét Brenyó József nagy odaadással ápolja. A könyvkiadó a privát Facebook-oldalán eleveníti fel a ló legfényesebb diadalait,
A tápiószentmártoni lótenyésztő birtokon egy XIX. századi dokumentum
őrizte meg az utókor
számára Kincsem mind
az 54 futamgyőzelmét
izgalmas élettörténetét. Ezekből tudhatjuk, hogy 6. versenye előtt, Baden-Badenben majdnem szomjan pusztult, mert sehogy sem akart inni a helyi tiszta vízből, hiányzott neki a „gödi ízű”. Végül találtak egy bedőlt falú, öreg, hasznavehetetlennek tűnő kutat, amelynek vize bűzös is volt, mégis ez lett a megmentő. A tizedik győzelme után a kor másik kiváló lova, az Epsom Derby-győztes Kisbér gazdája, Baltazzi Arisztid 40 ezer forintot ajánlott Kincsemért, majd kicsit később 56 ezret (ez mai áron kb. 280 millió forintnak felelne meg!), de nemleges választ kapott. Ennél aztán jóval többet hozott
Blaskovichnak, míg Baltazzi hiába kísérletezett, sosem tudta legyőzni a Csodalovat. Nála csak Gróf Henckel Hugo hajszolta jobban, hogy legalább egyszer az ő telivérje érjen elsőként a célba, de mindig csalódnia kellett. A legendás állat népszerűségére jellemző, hogy a színezett képét elővételben 10 forintért (mai áron mintegy 50 ezer forintért!), míg a boltban 15-ért árulták, ami akkoriban komoly öszszegnek számított, ám így
Ez a rajz is visszaadja, milyen remek felépítése
volt a magyar versenylónak, akit barátja,
egy macska is mindenhová elkísért
az állat csak a kávébab
héját tudja megemészteni
a „termést”, lemossák
róla az ürüléket
kiválasztásába, csak a számlát állta