Túlélte a halálugrást: hordóba zárva zuhant a vízesésbe
Annie a pénzért kockáztatta testi épségét
Esés közben imádkozott, amíg el nem ájult
Fahordóba bújva zuhant az 53 méter mély vízesésbe egy 63 éves özvegyaszszony 1901. október 24-én, éppen a születésnapján. Az idős tanítónő ezzel a hajmeresztő mutatvánnyal szeretett volna berobbanni a korabeli show-biznisz világába, hogy ne legyenek többé anyagi gondjai. Korábban mások is próbálkoztak ugyanezzel és senki nem élte túl az attrakciót. Annie Edson Taylor azonban nagyon elszánt volt, mindent egy lapra tett fel és megúszta a kalandot, ami a súlyos nélkülözéstől megóvta, híressé tette, de igazán gazdaggá nem.
Annie 1838. október 24-én egy nyolcgyermekes családban született. Épp egy négyéves tanítónői képzésre járt, amikor megismerkedett férjével, David Taylorral. A sors azonban nem volt kegyes hozzá, hamarosan párja és a közös csemetéjük is meghalt. Az özvegy ezután városból városba költözött és kisebb alkalmi munkákból tartotta el magát. Hatvanesztendős korában határozta el, hogy nem akarja szegényházban végezni. Egyedülálló, idősödő nőként nem sok esélye volt a századfordulós Amerikában. A szórakoztatóipart akkoriban nagy közönség előtt végrehajtott hajmeresztő, nyaktörő mutatványok jelentették.
Ez volt Annie egyetlen esélye, hogy valamiképp felhívja magára a figyelmet és pénzt is keressen a népszerűséggel.
Ügynökével, Frank Russell-lal a vízeséshez utaztak és kijárták az engedélyt a mutatványhoz. Nem volt könnyű meggyőzni a hatóságokat, hogy a 63 éves asszony egy hordóba zárva a mélybe zuhanhasson, ugyanis korábban többen halálukat lelték hasonló körülmények között, ugyanitt. Az elszánt nő egy kegyetlen főpróbával győzte meg a hivatalnokokat: egy macskát zárt a tölgyfából és vasból készült, szivaccsal bélelt hordóba és ledobta a vízesésbe. A halálra rémült cica kisebb fejsérüléssel megúszta a mutatványt.
A hatóság rábólintott a mutatvány megszervezésére. Két nappal később Annie mászott be a halálhordóba, aminek aljára 90 kilogrammos nehezéket rögzítettek, hogy a bátor asszony ne fejjel csapódjon be a vízbe.
A New York Times tudósított a több ezer néző előtt megtartott attrakcióról. A beszámoló szerint a hozzátartozók próbálták lebeszélni az idős nőt, sokan biztosak voltak a halálában. Annie azonban elszántan elfoglalta helyét az 1 méter széles, 1,5 méter hosszú bélelt hordóban és magával vitte szerencsehozó, szív alakú párnáját is. Miután rázárták, a hordót lepecsételték, nehogy a közönség csalást kiáltson.
A szerkezet 5-6 másodperc zuhanást követően csapódott a vízbe. Ott először nyoma veszett a habokban, csak 20 perccel később találták meg. Élve mászott ki belőle, és neki is csak a feje sérült meg, akárcsak a macskának két nappal korábban.
– Minden másodpercemet imádkozással töltöttem odabent, amíg el nem vesztettem az eszméletemet – nyilatkozata az újságíróknak immáron a parton.
Nyomatékosan arra kért mindenkit, hogy ne csinálják utána, annyira rettenetes élmény volt. Mint mondta, inkább sétálna töltött
ágyúk „szája” előtt, mint hogy megismételje a mutatványt. Ám nem tartotta meg ezt az ígéretét: nem a Niagarában, hanem a Cararactvízesésnél vetette újra a mélybe magát 1906-ban, csaknem 70 évesen, szintén egy hordóba zárva.
Ezután próbálkozott még férjkereséssel is, élete utolsó éveiben pedig jósnőként dolgozott – 1921-ben, 82 esztendősen halt meg.