Hávdáduvvui áhčis báldii
Jáhkos Lásse Mathias dahje Mathias Larsen Haetta beasai disdaga iežas maŋemus vuoiŋŋastanbáikái. Dá lea historjá su oanehis eallimis. ...ja nu álggii ge Mathiasa mátkki ruoktot, 112 jagi maŋŋel
Disdaga geassemánu 27.beaivvi hávdádedje Jáhkoš Lásse Mathias dákterikkiid Guovdageidnui. 112 jagi galggai mannat ovdal son beasai ruoktot hávdáduvvot ja son hávdáduvvui ge áhčis, Jáhkoš Lasse dahje Lars Jakobsen Haetta báldii nu go oapmahaččat sávve. Ii oktage diehtán gosa Jáhkos Lásse Mathias lei šaddan, ovdal dan beaivvi go ožžo telefovnna nuppe bealde Norgga.
Geavahuvvon dutkamiid
Oslo universitehta muitala ahte sii gávdne diibmá Jáhkos Lásse Mathias dákterikkiid čoakkálmasas maid gohčodit «De Schreinerske samlinger». Sii riŋgejedje dalán Sámediggái muitalit dán sága ja nu álggii ge Mathiasa mátkki ruoktot, 112 jagi maŋŋel. Dán dáktečoakkálmasas leat badjel duhát sámi dákterikki mat leat geavahuvvon čeardadutkamii. Mathiasa dákterikkiid geavahedje sihke dutkamii ja oahpahusdoaimmaide.
Bázii oarbbisin
Jáhkos Lásse Mathias riegádii 1877:s ja lei nuoramus bearrašis. Su váhnemat leigga Berit Hansdatter Gaup ja Lars Jakobsen Haetta. Su áhčči lei okta váldoolbmuin Guovdageainnu-stuimmiin. Sus ledje golbma boarrásat viellja ja okta oabbá. Sus lei maid juometbealli, Johan, gii jámii seamma beaivvi go soai gásttašuvvuiga. Mathias ii lean 14 jagi ge deavdán ovdal go su eadni jámii, ja ii mannan go moadde jagi ovdal su áhčči maid jámii. Son bázii oarbbisin nuorran.
Jámii nuorran
Haetta buohccái ja sáddejuvvui Bådåddjui buohccivissui gosa son jámii 1905:s, 28-jahkásažžan. Dat bearaš mii sus lei báhcán eai ožžon dieđu su eretvádjoleami birra ja eai diehtán maŋit áigái ge gosa su dákterikkit ledje šaddan. Go bearaš ii gáibidan oažžut dákterikki ruoktot, de sáddejedje daid Oslo universitehtii ja anatomalaš instituhttii dutkamii. Maŋŋel go sii gávdne dákterikkiid 2016:s ja válde oktavuođa Sámedikkiin, de álggii bargu ovttas oapmahaččaiguin oažžut dákterikkiid ruoktot Guovdageidnui, maŋemus vuoiŋŋastanbáikái.
Dat lei boastut
Ragnhild Hennum, prorektor Oslo universitehtas lei Guovdageainnu girkus hávdádanbeaivvi. Girkus son muitalii ahte Jáhkos Lásse Mathias ii livčče goasse galgan leat dan dáktečoakkálmasas gos lei vurkkoduvvon. Son muitala maid ahte sii eai dieđe manne su rumaš sáddejuvvui sin lusa, dasa ii gávdno makkárge dokumentašuvdna.
– Dat lei boastut váldit su dákterikkiid instituhttii ja son ii livčče goasse galgan vurkkoduvvot dan čoakkálmasas. Dat lei, ja lea min meattáhus. Dan ovddas mii ádnut ándagassii lagamuččain ja maŋisbohttiin, dajai son hávdádeamis.
Son giittii Sámedikki ja oapmahaččaid go leat sin bures vuostáiváldán ja bures ovttasbargan singuin maŋŋel go adde dieđu dákterikkiid gávdnama birra.
Sávvat ahte gávnnai sieluráfi
Inger Eline Eriksen ovddastii Sámedikki hávdádeamis. Son celkkii giitámušaid go sii besset leat mielde mieđušteamis.
- Giittán go beassat leat mielde su mieđušteame maŋemus vuoiŋŋastanbáikái. Su mátkki ruoktot gárttai hirbmat guhki, muhto sávvat ahte son gávnnai sieluráfi, logai Eriksen.
Roggan historjjá
Maŋisboahttit Inga Biret Sara Sara ja Svein Solheim leaba leamaš mielde bargojoavkkus mii earret eará lea lágidan su ruoktomátki ja hávdádeami. Go sii eai diehtán su birra nu olu, de fertejedje roggagoahtit historjjá vai ožžot eanet dieđuid Jáhkos Lásse Mathias birra. Solheim muitala ahte son gávnnai muhtin muddui dieđuid, muhto ahte son áigu vel váldit oktavuođa olbmuiguin geat dihtet olu historjjá dan áiggi birra go Mathias elii.
– Svein dat lea eanas dan historjjá roggan ja moai letne de čállán dan historjjá sihke sámegillii ja dárogillii. Das gal lea dieđusge olu historjá vel, go su áhčči han lei Jáhkos Lásse gii lei biibbaljorgaleaddji. Dan olis lea sihkkarit olu dáhpáhuvvan, sihke Lásse ja Máhte ektui maid, logai Inga Biret Sara.
Oaidnán su nama sohkagirjjis
Inga Biret Sara muitala ahte son lea gal diehtán ahte Jáhkos Lásse Mathias lei su sogas ja ahte lei oaidnán su nama sohkagirjjis.
– Mun lean diehtán gal ahte son gávdnui, muhto in diehtán ahte ná suinna lei geavvan. Lean oaidnán su nama sohkagirjjis ja dihten ahte jámii nuorran, muhto lean čađat doivon ahte lea dáppe Guovdageainnu girkogárddis. Easka de go reive bođii, de oaččui Inga Biret Sara dieđu movt Jáhkoš Lásse Mathiasiin lei mannan.
Ilgat gullat
Sara muitala ahte son jurddašišgođii makkár lei rievtti mielde Mathiasa eallin.
– Lei veahá ilgat diehtit dan ahte bázii oarbbisin nu nuorran ja ahte su eallin šattai nu go šattai. Olmmoš jurddaša de movt sus lea leamaš dat eallin ja mii sus lea leamaš eallimis. Dat lei veahá surgadis dáhpáhus mii dáhpáhuvai suinna ja go nu nuorran vel jámii, muitala Sara.
Beasai vuoiŋŋastanbáikái
Inga Biret Sara muitala ahte sutnje bođii maŋŋel hávdádeami dakkár dovdu ahte dál lea buot nu movt galgá.
– Go oaččuimet hávdái su, de bođii buorre dovdu. De dovdui nu ahte dál lea buot ortnegis, dál lea nu movt galgá. Ja go báhppa vel bálkestii golmma geardde dan sáddo, de dovdui ahte de dál son beasai iežas vuoiŋŋastanbáikái. Mii leat geahččalan dál dan buoremusa, vaikko sutnje ii soaitte gal šat ávki, muhto beasai goit dál iežas ruovttueatnamiid. Dál lea iežas áhččerohkki bálddas dál, nu go mii leimmet buohkat háliidan, loahpaha Inga Biret Sara Sara.