– Molssaeaktu LEI GIDDET Báktehárjji
Guovdageainnu suohkan lea atnán miljovnnaid ođasmahttit Báktehárjji, mii lei oalát billahuvvame ja juo measta giddenmuttus.
Guovdageainnu falástallanhálla, Báktehárji, lei measta dan muttus ahte suohkan šattai giddet dan.
Das ii lean dohkálaš gievkkan, dáhkki golggai, ja lei muđui rámssagišgoahtán.
Dál leat Guovdageainnu suohkan atnán 5,15 miljovnna ruvnno ođasmahttit falástallanvistti, ja dál galgá fas anus sáhttit leat moaddelogi jagi.
Koronaruhta
Guovdageainnu sátnejođiheaddji, Hans Isak Olsen, lea hui rámis go sii leat nagodan dan mađe ruđa atnit Báktehárjái, go leat dahkan, ja lea ieš hui duhtavaš bohtosiin ja maid go leat báikkálaš fitnodagaide barggu ordnen.
– Lei veahá lihkku, jus nu sáhttá dadjat, go nagodeimmet ođasmahttit Báktehárjji dan muddui go dál leat dahkan. Eanas ruhta maid mii leat geavahan dasa lea dat stáhta koronaruhta. Jus dat ii livčče, in mun de dieđe livččiimet go nagodan dan bargat, lohká son.
Dáhkki divraseamos
Ávvir lea ožžon listtu mas boahtá ovdan mii lea ođasmahtton.
Dáhkki lei divraseamos, go dan mávssii 2 miljovnna ruvnno ođasmahttit.
Dasa lassin leat ođđa čuovggat ieš dan falástallanlanjas 500 000 ruvnno ovddas, ođđa láhtti olles Báktehárjjis (earret falástallanlanjas), ođđa gievkkan oktan ventilašuvnnain 1,5 miljovnna, ođđa láhtti mas lea láhtteliekkadanrusttet 250 000 ruvnno.
Muđui vel hárjehallanlatnja, čoahkkinlanjat, ja gaskaseaidni falástallanlanjas leat ođasmahtton.
Oktiibuot 5 150 000 ruvnno ovddas ođasmahtton.
Váilu vel 1,5 gitta 2 miljovnna ođasmahttit láhtti falástallanlanjas.
Giddet molssaeaktu
Sátnejođiheaddji oaivvilda ahte Báktehárji lea Guovdageainnu suohkana visttiin divraseamos visti ja mii maid adno buot eanemus.
Son muitala ahte visti adno dál doallovistin, falástallanvistin, čoahkkinvistin, musihkkafestiválii, ja olu eará doaimmaide.
Olsen lohká ahte dat lei dan alde ahte jus eai ođasmahte vistti, de ii livčče soaitán leamašan eará go giddet Báktehárjji.
– Dat lei dan alde ahte jus eat lean ođasmahttit vistti, de leimmet šaddat giddet dan. Lea dan mađe unnán ruhta adnon dan vistái daid maŋemus jagiid, ahte dat lea bállen billahuvvat. Lei nu heajos dilis ahte lei bággu juo measta bidjat ruđa dasa vai lea fas guhkit áigái visti, muitala Olsen.
– Mii leat maid hui ilus go leat beassan eanas dan viđa miljovnnas atnit báikkálaš fitnodagaide, vai sis lea bargu leamašan dál koronaáigge, muitala Olsen.
Dii lehpet suohkana bealis unnidan doarjagiid eará doaimmaide. Movt lehpet sáhttán Báktehárjái badjel vihtta miljovnna vuoruhit? Eai go livčče eará doaimmat leamašan maidda baicca leiddet sáhttit vuoruhit dan ruđa?
– Nu go namuhin, de lei dan alde ahte mii leimmet šaddat Báktehárjji giddet jus eat lean ođasmahttit dál. Ja maid go oaččuimet daid koronaruđaid, dat veahkehii olu. Nu dál lea moattilot jahkái fas Báktehárji čavddis ja ođas, vástida Olsen.